Hogyan tesztelik a gyógyvizek hatékonyságát?

Víz alatti csoportos gyógytorna

Számos gyógyfürdőben komoly orvosi vizsgálatokkal is tesztelik a gyógyvizek hatékonyságát. Egy példán keresztül mutatjuk be, hogy ez miként zajlik.

Ugyan sokan a termálvizet és a gyógyvizet egymás szinonimájának hiszik, valójában azért jelentős különbség van közöttük. A termálvíz pusztán 30 Celsius-foknál melegebb vizet jelent, a gyógyvíznek viszont igazolt gyógyhatása van valamilyen betegség, vagy betegségek esetén, s nem is kell feltétlenül melegebbnek lennie, mint 30 fok.

A vizek gyógyhatását tehát egy orvosi vizsgálattal kell igazolni. A gyógyfürdők többsége ezeket nem teszi elérhetővé honlapján, azonban szerencsére találni kivételt. A hajdúszoboszlói gyógyfürdő például több olyan orvosi vizsgálat eredményét is publikálta, amelyek a gyógyvíz hatékonyságát vizsgálták.

Ezekből pedig jól látszódik, hogy miként zajlik egy ilyen vizsgálat. Az egyik vizsgálatban például azt nézték meg, hogy a gyógyvíz segíthet-e megelőzni az érelmeszesedést. Ehhez 42 olyan beteget kerestek, akiknek van valamilyen meglévő mozgásszervi betegsége. Ilyen betegségeknél ugyanis magasabb lehet a vérben az úgynevezett C-reaktív protein (CRP), ami egyrészt valamilyen, a szervezetben lévő gyulladást jelez, másrészt ennek a (magas) szintje jól mutatja az érelmeszesedés kialakulásának a kockázatát.

A betegektől vért vettek, majd két csoportra osztották őket. Az egyik csoport három hétig, heti öt nap 30 perces fürdőt vett 38 Celsius-fokos hajdúszoboszlói gyógyvízben. A másik csoport is úgy tudta, hogy hajdúszoboszlói gyógyvízben üldögél, viszont őket valójában melegített csapvízzel kezelték.

Ügyeltek arra is, hogy az utóbbi csoport meg ne neszeljen valamit. Ezért úgy színezték a csapvizet, hogy gyógyvíznek tűnjön. A kezeléseket pedig paravánnal elválasztott kádfürdőben végezték, vegyesen az “igazi” gyógyvizes kezelésekkel, így a szoboszlói víz jellegzetes illatát a placebót kapó betegek is érezhették.

Arra is figyeltek, hogy a három hetes kúra alatt másfajta kezelést ne kapjanak a betegek, a gyógyszerezésükön se módosítsanak. Három hét elmúltával – majd három hónappal később is – újra vért vettek tőlük és az említett CRP érték mellett a koleszterin és vérzsír szintjüket is vizsgálták. Az eredmény pedig igazolta, hogy a gyógyvíz hatékonyabb, mint a meleg csapvíz.

A gyógyvízzel kezelt betegek CRP értéke ugyanis még három hónappal később is szignifikánsan alacsonyabb értéket mutatott, mint a csapvizes betegeké. Az utóbbiak koleszterinszintje emelkedett, a gyógyvízzel kezelteknél viszont három hónappal később is csökkenő tendenciát mutatott.

A vizsgálat konklúziója pedig az volt, hogy a hajdúszoboszlói gyógyvíz kimutathatóan és jelentősen csökkenti a CRP-értéket és a vérzsír-szintet, így a fürdőkezelés hozzájárulhat az érelmeszesedés kialakulásának a megelőzéséhez.