Nem mindegyik gyógyfürdőnek van gyógyvize

Egyes hazai fürdők ugyan rendelkeznek gyógyfürdő minősítéssel, viszont gyógyvizük nincsen. Hogyan lehetséges ez?

Amennyiben összevetjük a hazai gyógyfürdők és gyógyvizek hivatalos nyilvántartását, akkor egy érdekességre bukkanhatunk. Ez pedig az, hogy jó néhány olyan fürdő található az országban, ahol nincs gyógyvíz, viszont a hivatalos nyilvántartás szerint az adott hely mégis gyógyfürdőnek számít. Mi lehet erre a magyarázat?

Bővebben

Hogyan hat a gyógyvíz?

A különféle panaszok, betegségek gyógyítására is alkalmas termálvizek párhuzamosan több módon is gyógyhatást fejtenek ki. Ez is az egyik nagy előnyük sok más kezelési móddal szemben. De mégis, hogyan is hatnak a gyógyvizek?

Felszívódnak a bőrön keresztül. Ezt talán nehéz elképzelni, de tény, hogy a gyógyvizek egyes alkotórészei – például a kén – képesek bejutni a szervezetbe a bőrön keresztül is. (Sőt, ilyen az szén-dioxid is, amit “szárazfürdőknél” azaz az úgynevezett mofettánál is alkalmaznak). A gyógyvizes kezelések ezért azoknak is jó megoldást jelenthetnek, akiknek az emésztőrendszeréből valamilyen betegség miatt kevésbé hatékonyan szívódnak fel az ásványi anyagok.

Bővebben

Hogyan tesztelik a gyógyvizek hatékonyságát?

Számos gyógyfürdőben komoly orvosi vizsgálatokkal is tesztelik a gyógyvizek hatékonyságát. Egy példán keresztül mutatjuk be, hogy ez miként zajlik.

Ugyan sokan a termálvizet és a gyógyvizet egymás szinonimájának hiszik, valójában azért jelentős különbség van közöttük. A termálvíz pusztán 30 Celsius-foknál melegebb vizet jelent, a gyógyvíznek viszont igazolt gyógyhatása van valamilyen betegség, vagy betegségek esetén, s nem is kell feltétlenül melegebbnek lennie, mint 30 fok.

Bővebben

Így derült ki, hogy gyógyhatású a harkányi víz

A mocsárnak, egy földesúrnak és egy napszámosnak is kulcsszerepe volt a harkányi gyógyvíz felfedezésében.

A hazai termálfürdők többségét nem túl romantikus módon fedezték fel, az esetek zömében ugyanis kőolaj, vagy földgáz után kutatva találtak termálvizet. Az első csepp termálvizet ezért többnyire szentségelő geológusok köszöntötték, hiszen ez tulajdonképpen a munkájuk kudarcát jelentette. Illetve arról se feledkezzünk meg, hogy még az 50-es, 60-as években sem volt evidencia, hogy ezekben a vizekben milyen gyógyászati, illetve turisztikai lehetőségek rejlenek, a hőenergia felhasználási lehetőségeiről nem is beszélve.

Bővebben

Gyógyvizes kúra nőgyógyászati betegségeknél?

Az egyik gyógyfürdőkórházban megvizsgálták a gyógyvizes kezelések hatékonyságát több nőgyógyászati betegség esetén. Meglepően jó eredményeket kaptak.

A hazai gyógyvizek gyógyhatása kapcsán legtöbbször a mozgásszervi betegségekről szoktunk írni. Ez nem véletlen, hiszen gyakorlatilag mindegyik gyógyvíznek kedvező hatása van az ízületeket érintő a betegségeknél.

Ugyanakkor vannak olyan gyógyvizek, amelyeknél egyes nőgyógyászati betegségek is szerepelnek a javallatok között. Ezek közé tartozik a harkányi gyógyvíz is, ráadásul az üdülőhelyen működő Zsigmondy Vilmos Gyógyfürdőkórházban külön is vizsgálták a gyógyvíz, illetve az egyéb balneoterápiás kezelések hatékonyságát a nőgyógyászati betegségekre.

Bővebben

Túladagolható a gyógyfürdőzés

A gyógyvizes medencéknél érdemes figyelembe venni az ajánlott fürdési időt, mert különben pórul járhatunk. Egy fontos szabály, amit kevesen tartanak be.

A balatoni strandokkal, vagy más tóparti, folyóparti fürdőkkel szemben a gyógyvizes medencével is rendelkező fürdőkben mindig jelölik az úgynevezett ajánlott fürdési időt. Ez olykor csak 15-20 perc. A fürdőzők többsége erre általában tényleg csak amolyan laza ajánlásként tekinti, holott fontos lenne komolyan venni. Különösen az idősebbeknek, illetve azoknak, akik valamilyen meglévő betegségüket kúrálják a gyógyvízben.

Bővebben

Erdély Holt-tengere

Kiemelkedő a víz gyógyhatása és másfél méter mélyen a víz sótartalma megegyezik a Holt-tengerével. Hol van ez a tó, és mit érdemes tudni róla?

Felülről a formája úgy néz ki, mint egy kiterített medvebőr – innen kapta a nevét a Budapesttől 600 kilométerre található Szováta fő turisztikai attrakciója, a Medve-tó. A 40 ezer négyzetméter területű tó 1875-ben egy víznyelő eltömődésével jött létre. Az 1900-as évek elején fedezték fel azt, hogy az úgynevezett heliotermikus jelenség miatt a nyári időszakban jelentősen felmelegszik a tó vize.

Bővebben

Indifferens hőfokú gyógymedence

Miért jó az indifferens hőfokú medence és miért érdemes ezt választani a gyógyfürdőben?

Akik kifejezetten orvosi javaslatra keresnek fel egy gyógyfürdőt, azokat – szerencsés esetben – eligazítják azzal kapcsolatban is, hogy melyik hőfokú medencét válasszák. Akár olyan tanácsod is adhat az orvos, hogy az adott betegség esetén üldögélni, vagy sétálni érdemes-e a gyógyvízben. Azonban az igazság az, hogy a gyógyfürdőket felkeresők többsége ezt nem célzott terápia keretében teszi, hanem kikapcsolódásként, esetleg a gyógyvíz javallatai alapján a saját szakállára dönt. Ezzel nincs semmi baj, amennyiben számára nem kifejezetten ellenjavallt a fürdőzés.

Bővebben

Legerősebb hazai gyógyvíz

Rendkívül sokféle egészségügyi panasz esetén alkalmazható hazánk legmagasabb oldott ásványianyag-tartalmú termálvize. Hová kell utaznunk, ha fürödnénk benne?

A termálfürdőkben mindig találhatunk egy nagy táblát, amin a víz összetételéről olvashatunk részleteket. Ebből nemcsak az derül ki, hogy az adott termálvízben például a kén, esetleg a jód és a bróm számít-e a domináns összetevőnek, hanem az összes oldott ásványianyag-tartalomról is tájékozódhatunk. Az ásványianyag-tartalom tekintetében óriási a szórás a hazai fürdők között. A néhány száz mg/litertől a több tízezer mg/literig terjed a skála.

Bővebben