Nem mindegyik gyógyfürdőnek van gyógyvize

Egyes hazai fürdők ugyan rendelkeznek gyógyfürdő minősítéssel, viszont gyógyvizük nincsen. Hogyan lehetséges ez?

Amennyiben összevetjük a hazai gyógyfürdők és gyógyvizek hivatalos nyilvántartását, akkor egy érdekességre bukkanhatunk. Ez pedig az, hogy jó néhány olyan fürdő található az országban, ahol nincs gyógyvíz, viszont a hivatalos nyilvántartás szerint az adott hely mégis gyógyfürdőnek számít. Mi lehet erre a magyarázat?

Bővebben

Hogyan tesztelik a gyógyvizek hatékonyságát?

Számos gyógyfürdőben komoly orvosi vizsgálatokkal is tesztelik a gyógyvizek hatékonyságát. Egy példán keresztül mutatjuk be, hogy ez miként zajlik.

Ugyan sokan a termálvizet és a gyógyvizet egymás szinonimájának hiszik, valójában azért jelentős különbség van közöttük. A termálvíz pusztán 30 Celsius-foknál melegebb vizet jelent, a gyógyvíznek viszont igazolt gyógyhatása van valamilyen betegség, vagy betegségek esetén, s nem is kell feltétlenül melegebbnek lennie, mint 30 fok.

Bővebben

Erdély Holt-tengere

Kiemelkedő a víz gyógyhatása és másfél méter mélyen a víz sótartalma megegyezik a Holt-tengerével. Hol van ez a tó, és mit érdemes tudni róla?

Felülről a formája úgy néz ki, mint egy kiterített medvebőr – innen kapta a nevét a Budapesttől 600 kilométerre található Szováta fő turisztikai attrakciója, a Medve-tó. A 40 ezer négyzetméter területű tó 1875-ben egy víznyelő eltömődésével jött létre. Az 1900-as évek elején fedezték fel azt, hogy az úgynevezett heliotermikus jelenség miatt a nyári időszakban jelentősen felmelegszik a tó vize.

Bővebben

Fürdőkezelés, ami hévízi találmány

A Tófürdőben egyes derékfájós betegek nem úszkáltak, hanem csak kapaszkodtak a deszkákban. Nekik köszönhető az egyik reumatológus szakorvos felfedezése.

Dr. Moll Károly 1920-tól kezdve dolgozott a hévízi gyógyfürdőkórházban, 1952-től reumatológus főorvosként. Számos, a víz gyógyhatásával kapcsolatos kutatást végzett.

Bővebben

Fürdőkezelés, amit német sportorvosoknak köszönhetünk

Mozgásszervi betegségek, idegrendszeri problémák, görcsös izomzat ellazítása, baleseti és műtéti utókezelés. Ezeknél mind alkalmazzák az úgynevezett víz alatti vízsugármasszázst. A hatékony kezelést német sportorvosok találták ki.

1963-ban furcsa gépet hoztak az egyik budapesti, sportolók rehabilitációjával foglalkozó rendelőintézetbe. A gép a Tangentor nevet viselte és egyenesen az NDK-ból érkezett. Nem véletlenül várták annyira a szerkezetet, a külföldi tapasztalatok szerint ugyanis a gép egyharmadával megrövidítette a sportsérülések gyógyulási idejét.

Alkalmas volt az edzések, versenyek közben keletkezett zúzódások, rándulások gyors kezelésére, továbbá a részleges izomszakadásokhoz társuló vérömlenyek felszívódásának gyorsítására. Igazi sportorvosi csodamasináról volt szó.

Bővebben

Kneipp és Priessnitz nem hittek a meleg vízben

A vízzel végzett gyógykezelések két legnagyobb alakja, Kneipp és Priessnitz önmagában soha nem javasolta a meleg vizes fürdőzést. Mindkettejük módszere a hideg víz alkalmazására épült.

Amennyiben azt mondjuk, hogy fürdőgyógyászat, vagy vízgyógyászat, akkor a legtöbbünknek egy gőzölgő vizű gyógyvizes medence ugrik be. Üldögélés a jó meleg, akár 36-38 Celsius-fokos vizű medencében… Nos, a vizes gyógykezelések atyjai ezt eredetileg nem egészen így képzelték el.

A vízzel végzett gyógyászati kezelések az 1800-as években váltak Európa-szerte rendkívül népszerűvé. Ez döntően két embernek köszönhető, az egyikük az osztrák Vincenz Priessnitz, a másikuk egy német katolikus pap, Sebastian Kneipp.

Bővebben