Sajnos vannak olyan helyzetek, amikor el kell halasztani a gyógyvizes fürdőzést. Egyes esetekben a saját egészségünk védelme miatt, illetve olykor azért, mert a többi fürdőzőre is tekintettel kell lennünk.
A címben feltett kérdés esetén első körben azt érdemes tisztázni, hogy milyen betegségről van szó. Nyilván számos betegség esetén kifejezetten előnyös lehet a gyógyvizes fürdőzés. A legtipikusabb példának a mozgásszervi betegségek számítanak, gyakorlatilag nincs olyan gyógyfürdő, amelynek a javallatai között ne szerepelnének ezek a betegségek.
Ennek kapcsán azonban érdemes tudni, hogy a gyulladásos ízületi betegségek aktív időszakában viszont tilos a meleg vizes fürdő. A gyulladás aktívvá válását jelezheti a problémás testrészt érintő erősödő fájdalom, az adott terület duzzadttá, vörösessé válása, vagy éppen a láz.
S ha már a láznál tartunk: függetlenül attól, hogy mi okozza a lázas állapotot, a meleg vizes gyógyfürdő ebben az esetben mindig tilos. A láz ugyanis már önmagában is megviseli a szervezetet és ilyenkor nem szabad a meleg vízzel tovább terhelni, s ebből a szempontból lényegtelen, hogy a láz mandulagyulladáshoz, vagy ízületi gyulladáshoz kapcsolódik.
Azt gondolnánk, hogy magától értetődő, de nyilván fertőző betegségek esetén sem szabad gyógyfürdőbe, illetve általánosságban közfürdőbe menni. Legyen szó akár influenzáról, akár más problémáról.
Mi a helyzet a hőemelkedéssel?
A hőemelkedés érdekes kérdést vet fel, ezt ugyanis okozhatja maga a gyógyfürdőzés is. Akik hosszabb gyógyfürdős kúrán vesznek részt, azok a negyedik-ötödik nap tájékán gyakran szembesülnek az úgynevezett fürdőreakcióval. Ilyenkor felerősödhetnek picit az ízületi fájdalmak és akár hőemelkedés is jelentkezhet, de ezek egy-két nap után elmúlanak. (Amennyiben nem, az már problémát jelez).
Vannak olyan betegségek, amikor hatékony lehet a gyógyvíz, viszont a közös fürdőzés nem javasolt. Ennek a legtipikusabb példáját a kiterjedt bőrbetegségek jelentik. Ilyen esetben szokták javasolni az úgynevezett gyógyvizes kádfürdőt, bár sajnos ez messze nem az összes hazai gyógyfürdőben érhető el.
Némelyik gyógyvíz nem tilos, sőt kedvező is lehet egyes szívbetegségeknél. Ilyen esetben fontos a szakorvossal konzultálni a fürdőzés előtt. Általánosságban azért elmondható, hogy a keringési elégtelenséggel járó szívbetegségeknél, a kifejezetten magas, kezeletlen vérnyomásnál és szívinfarktus után fél évig tiltólistán van a gyógyfürdő.
Náthánál tilos-e?
Felmerülhet kérdésként, hogy nátha esetén – ha nem jár lázzal – szabad-e gyógyfürdőbe menni? Amennyiben ez a nátha allergiás eredetű, akkor lehet, még jót is tehet neki a párás környezet. Megfázásból eredő náthánál viszont inkább nem javasolnánk, hiszen nem jó ötlet egy vírusfertőzést továbbadni a többi fürdőzőnek. Gondoljunk csak arra, hogy mennyire örülnénk, ha egy vörös orrú, prüszkölő ember telepedne le mellénk a gyógyvizes medencében…
Amennyiben két nagy tilalmi területet kellene kiemelni, akkor mindenképpen a lázat említenénk, illetve azt, hogy gyulladásos megbetegedéseknél legyünk nagyon óvatosak. Utóbbiak sorába nemcsak az ízületi gyulladásokat, hanem az egyéb gyulladásos betegségeket – például az emésztőrendszert érintő gyulladásokat – is értve, amelyek esetében csak a betegség nyugalmi állapotában javasolható a meleg vizes fürdőzés.