Csoportos gyógyúszás

Egyes egészségügyi panaszok esetén a 18 év alattiak számára ingyen elérhető a csoportos gyógyúszás nevű fürdőkezelés. Nem kizárólag gyógyfürdők kínálják ezt a kezelési módot.

Amennyiben valamilyen meglévő betegség indokolja,akkor jó néhány fürdőgyógyászati kezelés – például gyógyvizes medencefürdő, gyógyvizes kádfürdő, gyógymasszázs, súlyfürdő – társadalombiztosítási támogatással is igénybe vehető. Ez azt jelenti, hogy a betegnek pusztán önrészt kell fizetnie, mert a költségek egy részét a társadalombiztosítás átvállalja. A fizetendő önrész mértéke eltérő az egyes gyógyfürdőkben.

Van azonban egy olyan fürdőgyógyászati kezelési mód, amit teljes egészében támogat a társadalombiztosítás: a 18 év alattiak csoportos gyógyúszása.

„Csoportos gyógyúszás” bővebben

Szénsavas kádfürdő

Az egyik legkellemesebb fürdőgyógyászati kezelésnek számít a szénsavas kádfürdő. Mit kell erről a fürdőkezelésről tudni?

A szénsavas vizek a természetben is előfordulnak, de hazánkban viszonylag kevés helyen található szénsavas forrás. Szerencsére mesterségesen is előállítható a szénsavas fürdő és ezeknek a hatása teljes mértékben megegyezik a természetes szénsavas feltörési helyekével.

A kezeléseket egy szénsavas vízzel töltött, speciális kádban végzik, amit lefednek és csak a páciens feje „lóg ki” a kádból. A sok kis buborék ingerli a bőrt, ennek hatására a perifériás vérerek kitágulnak. Ezáltal javul a szövetek – köztük a szívizom – vér- és oxigénellátottsága, csökken a vérnyomás, javul a sebgyógyulás. A felszabaduló szén-dioxid izgatja a légzőközpontot, ezáltal mélyül a légzés.

„Szénsavas kádfürdő” bővebben

Súlyfürdő

Miért akkora különlegesség a súlyfürdő? Milyen panaszoknál szoktál alkalmazni és mikor nem?

A gyógyfürdőkben elérhető és a tb által támogatott fürdőgyógyászati kezelések között a népszerűbbek közé tartozik a súlyfürdő. Éves szinten több mint 200 000 súlyfürdő kezelést támogat az egészségbiztosítás, a betegeknek ilyen esetben csak önrészt kell fizetniük.

A súlyfürdő mai napig is használatos módszertanát az 1950-es években, Hévízen dolgozták ki. Egy reumatológus házaspár, dr. Moll Károly és dr. Hoffmann Ilona nevéhez fűződik a fürdőgyógyászati kezelés, amelynek ötlete a Hévízi-tóban úszkáló betegektől származott. Korábban ugyanis úgy vélték, hogy a derékfájós betegek állapotán a gyógytóban való úszás segít, viszont azok, akik nem tudtak úszni és csak a tóban elhelyezett korlátokba kapaszkodtak, ugyanúgy meggyógyultak.

„Súlyfürdő” bővebben

Gyógyvizes kádfürdő

Mikor alkalmazzák gyógyvizes kádfürdőt? Melyik az a betegségcsoport, aminél kiemelkedően hatékony?

Talán még sok fürdőlátogató sincs tisztában azzal, hogy mi is az a gyógyvizes kádfürdő. Ez a gyógyfürdőkön belül a gyógyászati részlegben található. Már ahol, ugyanis nem mindegyik gyógyfürdő kínál kádfürdős kezelést. Pedig régebben jóval elterjedtebb volt a betegek kádfürdős kezelése, de mostanra ez meglehetősen visszaszorult.

Ezeknél a kádfürdőknél ugyanúgy minősített gyógyvizet használnak, mint a nagy medencékben. Ebből következik, hogy ugyanazoknál a problémáknál alkalmazható: tipikusan ide sorolható a műtétek és sérülések utókezelése, egyes mozgásszervi és nőgyógyászati betegségek, csontritkulás. A gyakorlatban azonban csak olyan esetben írja fel a szakorvos a gyógyvizes kádfürdőt, amikor a közös medencefürdő nem alkalmazható.

„Gyógyvizes kádfürdő” bővebben